3. rész

Min pov
Zsibbadt végtagokkal és fájó nyakkal ébredek. Egyáltalán nem konfortos félig a földön, félig az ágyon aludni. Amikor kicsit megmozgattam a nyakam és ki is recsegett nyílt az ajtó és belépett rajta valaki és óvatos léptekkel közelített felénk. Az egy dolog, hogy szeretjük a GOT7-t, de ha valaki bántani meri Unniet az nagyon megbánja.  Az érkezett alak elhaladt mellettem, akiben megismertem Youngjaet, és  ruhát vett ki a szekrényből.
-Jó reggelt! Ez a te szobád?-hah, kész csoda. Félálomban összedobtam egy épkézláb mondatot.
-Igen, de nem baj, hogy itt vagytok. Csak nyugodtan.-mosolygott és ki is ment. Majd fél perc múlva benyit.
-Amúgy kész a reggeli, kérsz?-kérdezi hadarva mire csak bólogatni tudok. Odajön mellém és segít felállni, mire azonnal megjelenik Mark akinek szinte azonnal "átad" és indul is valamerre, mint kiderült a konyhába, és egy pohár vízzel száguldott be a szobába. Mark elsegített az ebédlőig ahol leültetett az asztal mellé és elém tesz egy tányér rántottát.
-Ezt mivel érdemeltem ki?-kérdezem a tányérra pillogva.
-Ne kérdezz ilyen hülyeségeket. Inkább egyél.-mosolyog rám és a kezembe nyom egy pár pálcát. Ekkor viszont megjelenik egy rohanó, hiénaként nevető Bambam, mögötte pedig egy hajcsatokkal és hajgumikkal tarkított hajú, piros arcú Jackson teper utána.
-Kunpimook Buhwakul, te most megfogsz ezért bűnhődni. Kicsinállak kiscsíra, remélem felfogta az a csökött agyad!-ordítja Jackson mire tarkóncsapom a két pálcával és szúrós szemekkel fordul felém.
-Ha Liz nem piheni ki magát miattad, én téged foglak kiherélni.-mosolyogtam rá bájosan és tovább indult fújtatva. Mark elneveti magát, de nem szól semmit, befejezem a reggelit és utána nem sokkal megjelenik a menedzser.
-Na fiúk, a mai napra csak egy kis gyakorlás van és este egy fellépés. Ami a lányokat illeti, amíg nem ébred fel a lány addig maradnak, és csak utána dől el hol fognak lakni.-mondja komolyan a menedzser mire elhúzom a szám.
-És ruhánk honnan lesz? Haza.mehetek néhányért?-szólok kelletlenül, nem szimpi a fazon.
-Természetesen!-mosolyodik el, amitől ellágyulnak arcvonásai.-Na fiúk, indulás!-tapsol kettőt és mindenki eldob mindent a kezéből és megy készülődni. Youngjae odamegy a menedzserhez és valamit beszélnek, majd a menedzser rábólint, na szép, fogadjunk, hogy Lizről van szó.

20 perc múlva mindenki útrakészen és kb 4l vízzel felpakolva áll az ajtó előtt. Köztük én is, de én nem tankoltam fel ennyire. Ja, és ebben a 20 percben kiderült, hogy jó volt a megérzésem, Youngjae marad itt Unnieval, nekem meg ettől égnek áll a hajam. Kilépünk a ház ajtaján és fordul a kulcs a zárban, ami elzár az én nővéremtől, akivel azt sem tudom perpillanat, hogy mi történt. Ólomlábakon lépkedek lefelé a lépcsőn, nem akarom itthagyni, még akkor sem, ha visszajövök. És mit mondok majd a szüleimnek, ugyanolyan gondját viselik neki mint nekem és...áhh, esküszöm, most félek anyuéktól. És mi lesz az igazi szüleivel?! A kisbuszban Mark és Bambam közé kerültem, Youngjae helyére. A fiúk kiszállnak a JYP-nál, engem pedig elvisz a menedzser  haza, hogy tudjak néhány fontosabb dolgot összeszedni Liznek és magamnak is. Két bőröndnyi ruhát és egyéb dolgot szedek össze kettőnknek amit a menedzser  készségesen segít betenni a bőröndöket majd visz is a JYP épületébe, ahová egyáltalán nem akarok visszamenni, és mi az, hogy úgy otthagytak minket, hogy Liz elájult. Idegesen lépcsőzök fel a negyedikre, ahol a fiúk is próbálnak. Már a folyosó végén hallani lehet, hogy a Girls Girls Girls-t gyakorolják, gondolom a délutáni fellépésre. Amikor belépek a terembe akkor lesz vége a zenének és mindenki felém kapja a fejét. Nem láttak még fehér embert?
-Ne is zavartassátok magatokat.-legyintek egyet és leülök a földre, a tükörrel szemben.
-10 perc szünet!-JB hangja zengi be a kis termet, majd eltűnik amögött az ajtó mögött amin fél perce én  jöttem be. Azért ennyire nem kell ám utálni. Mark egyből lehuppan mellém egy üveg vízzel, iszik belőle majd megszólal.
-Ennyire aggódsz miatta?-kérdezi szemeim fürkészve.
-Hogyne aggódnék?! Az életem adnám érte, a nővérem, akit szeretek...Szerinted?-érzem ahogy könnyesedik a szemem.
-Nyugi, kipiheni magát és jobban lesz. -mosolyog rám és magához ölel. Annyira jól esik ölelése, mégis csak sírni tudok, ha valami komolyabb baja lesz, én nem bocsátom meg magamnak. Hirtelen rezegni kezd a telefonom, kapkodva nyúlok zsebembe és Markot eltolva magamtól kimegyek a folyosóra.
-Anya? Szia.
-Szia, kincsem. Na mi történt? Sikerült?
-Igen, felvettek. Traineek vagyunk, csak...van egy kis probléma, de anya, ne akadj ki nagyon. Megígéred?-semmi válasz.-Anyaaa?
-Megígérem.-soha nem tartja be.
-Liz elájult miután megtudtuk, hogy felvesznek. Anya, én félek, azt mondták, hogy csak kimerült, de mi van, ha nagyobb baja van?-kezdek hisztérikus lenni, nagyon nem jó.
-Figyelj kicsim-mély levegőt vesz, hallom telefonon keresztül-apád nincs itthon, de veszek néhány dolgot és odaviszem, jó?-kérdezi tőlem, TŐLEM?! hát a franc tudja, hogy lehet-e ide akárkinek jönni.
-Figyelj, anya. Megkérdezem, és ha lehet akkor visszahívlak. Szia.-meg sem várva, hogy elköszön, kinyomom a telefont. Visszamegyek a terembe és leülök oda ahol eddig ültem, de most Jr ül ott Mark helyett.
-Kérdezhetek valamit?-fordulok felé, ő meg visszamosolyog.-Anya hozna Liznek valami cuccot, hozhatja ide, vagy vigye a dormba?-néz rám és mosolyog, ennek mi baja? Felállok és a legközelebbi fiúhoz megyek, egyenesen JB-hez. Remélem ő tud értelmes választ adni.
-Jaebum, kérdezhetnék valamit? Vagyis még ezenekívül kettőt.-nevetem el magam, ma először.
-Persze. Mi a baj?
-Áh, baj az nincs, csak anya hozna  Liznek cuccot és hogy hozhatja ide, vagy vigye a dormhoz?-ezt jól elhadartam.
-Hozza ide, majd valaki átviszi a dormba és ne aggódj, jobban lesz, csak ki kell pihennie magát. És mi a másik?
-Öh, Juniorral mi van?-mutatok magam mögé, mire JB átnéz a vállam felett és a tejbetökként mosolygóra néz és elneveti magát.
-Lehet tetszel neki.-lapogatja meg a vállam én pedig lefagyva állok a terem közepén, hogy Jr.... EHHH?! Na jó, nyugi. Mély levegő, beeee, kiiiiii, beeee, kiiiii. A telefonomat előkapva tárcsázom is anyát és kivágtázok a folyosóra.
-Anya?
-Igen?
-Hozd ide, a JYP-hoz és innen majd átviszi valaki. Na szia, siess.-lecsúszok a fal mellett a hideg padlóra és csak bámulok a semmibe. Egy tenyeret érzek a vállamra simulni, felnézek a gazdájára és a menedzser mosolygós arca fogad. Azonnal felpattanok mire elneveti magát erre lehajtom a fejem, mire meglátok egy fehér, majdnem telipakolt szatyrot a kezében. Felemeli és megszólal.
-Igaz a lánynak szánták?-bólogatni kezdek-Akkor át is viszem a dormba. Szia.-és sarkonfordulva elindult arra amerről jött. Visszalépve a terembe egy ismeretlen férfit látok meg.
-Ő itt a tánctanár, azt mondta szeretné látni mit tudsz.-mondta ezt Jackson olyan gúnnyal a hangjában, hogy egyből vérszemet kapok. Ám legyen, az improvizáció sosem volt rossz. Elindítják a zenét én pedig mindent beleadva táncolok és figyelmen kívül hagyom az árgus szempárakat és a puffogó Jacksont.